Nem könnyű ma Magyarországon (sem) eldönteni, hogy egy magát Multi Level Marketingnek nevező vállalkozás törvényes, értékesítést végző vállalkozás vagy (inkább) piramis/pilótajáték. Megpróbálom összeszedni, hogy mi a különbség egy MLM program és egy piramisjáték, pilótajáték között.
Kezdjük a törvényekkel:
Magyarországon (tudomásom szerint) nem létezik olyan jogi dokumentum – törvény, rendelet – amely definiálná és így megkülönböztetné a törvényes multilevel marketing üzletet a törvénytelen pilóta/piramis játékoktól.
Egyetlen törvény egyetlen paragrafusa szól a pilótajátékról:
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről:
„Piramisjáték szervezése:
299/C. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Nézzük meg, hogy mi a helyzet az MLM vállalkozások (és a piramisjátékok) egyik szülőhelyén az USA-ban. (A www.mlmlaw.com alapján. A weblap többek között a többszintű marketing rendszerek, piramis rendszerek, vásárlói klubok jellemzőivel és törvényi hátterével foglalkozik.)
USA-ban a szabályozás célja, hogy védje a magánszemélyeket attól, hogy törvénytelen programokba csalják őket azzal az ígérettel, hogy gyorsan, könnyen pénzt kereshetnek további résztvevők bevonása által. A XXI. században ilyen rendszerekben résztvevők több 100 millió dollárt vesztettek!
Az USA-ban a legtöbb állam törvényben szabályozza a többszintű értékesítést (ezek az un. anti-piramis törvények). Szövetségi (országos) szinten elsősorban a közigazgatási, bírósági határozatok illetve a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) által indított perekben született határozatok a meghatározóak. A gyakorlatról azt lehet elmondani, hogy lehetetlen olyan szabályozást kialakítani, ami mindenre kiterjedő szabályokat tartalmaz, hiszen a marketingprogramok kitalálóinak kreativitása végtelen.
Egy programról eldönteni, hogy az legális, többszintű értékesítés vagy piramisjáték a kompenzációs terv elemzésével lehet. A kompenzációs terv, marketing terv tartalmazza, hogy miért és mennyit fizet a program a résztvevőknek. Ez az elemzés két részből áll. Az első része a kompenzációs terv fogalmi kialakításának elemzése.
Ha a kompenzációs terv azért fizet mert újabb résztvevőket csatlakoztatnak a programhoz, akkor az tipikus piramis, ha azért fizet, mert terméket vagy szolgáltatást értékesítenek un. „végfelhasználók” számára, akkor az többszintű értékesítés és a program vette az első akadályt. Az új induló MLM cégek többsége nem jut át az első elemzésen.
Az elemzés második része magában foglalja a kompenzációs terv un. „operatív elemzését”. Ez lényegében azt vizsgálja hogy „mi a fő tevékenység a programban?” Ha a fő tevékenység a programba való felvétel (és nem termék vagy szolgáltatás értékesítése) akkor ez a program piramis, még annak ellenére is, hogy van a programban termék vagy szolgáltatás.
Georgia állam törvényi megfogalmazása a többszintű marketing cégre:
„Többszintű forgalmazói társaság”: az a személy, cég, társaság vagy egyéb gazdasági szervezet, amely ellenszolgáltatás fejében árukat vagy szolgáltatásokat értékesít, terjeszt, vevőket ellát különböző szinteken lévő független ügynökségek, alvállalkozók illetve forgalmazók révén, akiknek lehetősége van a programba újabb résztvevőket csatlakoztatni. A program a résztvevőknek jutalékokat, bonuszokat, visszatérítéseket fizet az értékesített termékek vagy szolgáltatások, valamint a résztvevő által a programba csatlakoztatott egyéb résztvevők értékesítési teljesítménye után.
A legtöbb állam törvényi meghatározása hasonló.
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission FTC) és a Szövetségi bíróságok (Federal Courts) határozatai nagyrészt meghatározták azokat a jogi kereteket, amelyek alapján az MLM cégek kialakíthatják saját programjaikat. A leggyakrabban idézett piramis program definíciót az FTC-nek a Koscot Interplanetary Matterje, Inc-el. kapcsolatos döntésében találjuk:
Minden program egy piramis vagy lánc folyamat, amennyiben a résztvevő pénzt fizet azért, hogy lehetőséget kapjon értékesíteni egy terméket vagy szolgáltatást, valamint arra, hogy befizetés fejében más személyeket csatlakoztasson a programhoz.
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és a Szövetségi bíróságok határozatai alapján kialakult egy olyan szempontrendszer, amelyeket mind az állami mind a szövetségi hatóságok figyelembe vesznek akkor, amikor egy-egy MLM rendszert elemeznek. Ezek a következők:
Termékraktározás:
A forgalmazótól csak ésszerű mennyiségű árukészlet felhalmozása várható el. Ha a program a forgalmazókat arra kötelezi, hogy nagy mennyiségű terméket (általában túlárazottan visszavásárlási garancia nélkül) vásároljanak és ezzel a felsővonalnak nagy jutalékot generáljanak az inkább piramis, mint többszintű értékesítés.
Értékesítés végfelhasználóknak:
A programban résztvevő személyes forgalmának legalább 70 %-a olyan vásárlás, amely végfelhasználók (olyan személyek, akik nem vesznek részt a programban, vagyis nem forgalmazók) által történt.
Visszavásárlási követelmények:
1 éven belül legalább 90%-os áron történő termék visszavásárlás abban az esetben, ha a programban résztvevő megszakítja a kapcsolatot az MLM céggel. A visszavásárlási árból levonhatóak a költségek és a már kifizetett jutalékok.
Gyakorlati szempontok:
Pilótajáték: | MLM: |
Illegális, nagyon sokszor MLM vállalatnak, vállalkozásnak feltüntetett tevékenység. | Az MLM egy kereskedelmi forma, ahol kézzel fogható árucikkek cserélnek gazdát fizetőeszköz fejében. |
Alapgondolata:
Vásárolj meg X Ft-ért egy terméket vagy szolgáltatást. Ha hozol 5 (6, 7 stb.) személyt, aki szintén megvásárolja a terméket vagy szolgáltatást X Ft-ért, akkor vásárlásonként visszakapsz X/5 (6,7 stb.) Ft-ot azaz 5 (6,7 stb.) vásárló után visszakapod az általad vásárolt termékre vagy szolgáltatásra fizetett összeget. | Alapgondolata:
Egy termék fogyasztója – amennyiben elégedett a termékkel – a terméket feltehetően továbbajánlja, ezzel növeli a termékértékesítő cég forgalmát. Mint ajánlót, az általa ajánlott termékek után jutalék illeti meg. Amennyiben az ő vásárlója a saját jó tapasztalata alapján terméket továbbajánlja, s ebből következően újra vásárlás és fogyasztás történik, a tovább-ajánló személyeket jutalék illeti meg, és az eredeti ajánló ebből a jutalékból is jutalék-részesedést kap. |
Jellemzői: | Jellemzői: |
Magas összegű csatlakozási díj, amelynek befizetése után nem kapunk terméket vagy a díj nagyságához képest lényegesen kisebb értékű „terméket”, „információs csomagot”, „kezdőcsomagot” adnak. | Nincs vagy minimális csatlakozási díj. |
Nincs gazdasági tevékenység, nem történik értékesítés, nincs termékforgalom. | Gazdasági tevékenység, értékesítés történik. Rendszeres, folyamatos termékforgalom van. |
Nincs termék. Ha van „termék” a rendszerben, akkor azt magas összegért lehet megvásárolni és más személyeket rá kell bírni, hogy ugyanezt tegyék meg. | Kézzelfogható, több termékből álló termékcsalád. |
A „termék” ár/érték aránya: aránytalan | Termék ár/érték aránya: arányos. |
A fő tevékenység az új emberek „beléptetése” csatlakozási díj ellenében. | Forgalom után történik a jutalékfizetés, nem a csatlakozók száma után. |